Az Úrért öltözködni I: tanulmány a biblikus szemérmességről

David W. Cloud

független baptista lelkipásztor és prédikátor.

az Way of Life Literature alapítója és igazgatója.

“Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.” (1 Tim 2:9-10).

Az alábbiakban a szemérmességről szóló legfontosabb bibliai szakaszok következnek, amelyek gazdag útmutatást nyújtanak az istenfélő női öltözködéshez. Ezeket a részeket megvizsgálva meg fogjuk látni, hogy a bennük megfogalmazott elvek közvetlen összefüggésben vannak a keresztyén nőszemélyek ruhaviseletével. A Szentírás elvei és azok alkalmazásai itt a fontosak. Vegyük például a dohányzás kérdését. Még a kor mai stílusának megfelelő prédikátorok is, akik nem érintik az öltözködési kérdéseket, és akik talán azt állítják, hogy a Biblia nem is szól közvetlenül erről a kérdésről, elvetik a dohányzást. Miért? Talán a Biblia nem mond közvetlenül semmit a dohányról, vagy a dohányzásról. Se a ” dohányzás”, se a “dohány” szó nem található meg a Bibliában, viszont a dohányzást mégis elvetjük az általában olyan szentírási alapelvek miatt, mint például a gonosz minden látszatától való tartózkodás, vagy abból kifolyólag is, hogy a keresztyén teste a Szentléleknek temploma. Ugyanez igaz a marihuána vagy kokain mellőzésére is. Mindkét kábítószer népszerű a társadalom széles köreiben, az evangelikálok túlnyomó többsége mégis elveti ezeket. Viszont ez nem azért van így, mert a marihuána vagy kokain sehol sem szerepel közvetlenül a Szentírásban; hanem olyan bibliai elvek miatt, mint a gonosz minden látszatának elkerülése vagy a józanság megőrzésének általános elve.

A Szentírás elveit ugyanúgy kell alkalmaznunk az öltözködésre, mint a keresztyén életgyakorlatunk bármelyik más területeire. Sőt, látni fogjuk, hogy a Biblia nem csak olyan alapelveket kínál, amelyek a ruházkodásra is alkalmazhatók, hanem még közvetlenül is foglalkozik a kérdéssel.

“Nagyon meglepő tehát, hogy az öltözködés és más megjelenésünkkel kapcsolatos kérdések oly gyakran vitás kérdést jelentenek keresztyének számára. Sokan, akik látják az azonosíthatóság bibliai elvének összefüggéseit az élet más területeire nézve, valahogy nem látják azt ezen a területen. Ugyanaz a személy, aki soha nem használná a világ profán beszédstílusát, mégis viselni kívánja annak profán ruháit” (David Kidd, The Fall and Rise of Christian Standards).

1 Timóteus 2:9-10

“Hasonlatosképen az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, Hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel.”

Ez a női szemérmességről szóló legfontosabb újszövetségi szakasz. Figyeljük meg, mit tanít nekünk a keresztyén női öltözködésről:

1. Az öltözködésének szemérmetesnek kell lennie (“szerény ruhával ékesítik magukat”, 1Tim 2:9).

Ez az istenfélő viselkedésre utal, egy olyan viselkedésmódra, amely helyes és illő Isten előtt.

A szemérmetesnek fordított görög szót (“kosmios“) “jó magaviseletűnek” is fordítják (1Tim 3:2). Azt jelenti, hogy “tisztességes és rendezett” és “egy belső önuralmat ír le – egy lelki ‘radart’, amely megmondja egy embernek, hogy mi jó és helyénvaló” (The Bible Exposition Commentary). Arra utal, ami illik egy magát istenfélőnek valló nőhöz. A keresztyén nőnek tehát nem szabad semmi olyasmit viselnie, ami NEM jó magaviseletre vall, vagy NEM illik egy istenfélelmet valló nőhöz.

2. Ruhája legyen egy szégyellőséget tanúsító nőhöz illő (“és mértékletességgel”, 1Tim 2:9).

A “szégyellőség” a görög “aidos” szóból lett lefordítva, amely “szemlesütést”, és “szemérmességet, azaz (az emberek felé) szerénységet, vagy (Isten felé való) félelmet” jelent (Strong). Ez “az illendőség határainak átlépésétől való visszariadást” (William Hendrickson, New Testament Commentary) is jelenti.

A szégyenlősség pontosan az ellentéte annak a huncut, pimasz, arcátlan, szemtelen, kacér, hetyke, vagy rakoncátlan magatartásnak, amelyet a mai nőkben igyekszik a világ is kialakítani.

Egy szégyenlős hölgy szívből szereti Istent, és elkötelezetten engedelmeskedik az Ő Igéjének, és ez tükröződik is az ő arcán.

Egy szégyenlős keresztyén nőnek nem lesz olyan lázadó magatartása, aki így csattan fel: “Ne mondd meg nekem, hogyan öltözködjek, mert úgy öltözöm fel, ahogy nekem tetszik!”. Nem lesz csökönyös és szemtelen. Nem mondja, hogy: “Nem érdekel, hogy néhány régimódi férfi mit gondol az öltözetemről; az az ő problémájuk; én nem leszek gyogyós!”.

3. A ruhája legyen egy “józanságot” tanúsító nőhöz illő (“és mértékletességgel”, 1Tim 2:9).

A “mértékletesség” szót a görög sophrosune szóból fordítjuk, amelyet “józanságnak” is fordítanak (ApCsel 26:25). Azt jelenti: “az elme józansága, önkontroll” (Strong), “megszokott belső önkontroll” (Trench), “az elme kiegyensúlyozott állapota, amely a megszokott önmérsékletből ered” (Ellicott), “a vágyak és szenvedélyek mértéktartása, szemben minden könnyelműséggel és a szenvedélyek minden indokolatlan gerjedelmével” (Barnes).

A józanság azt is jelenti, hogy nem részegedünk meg sem alkoholtartalmú italoktól, sem kábítószertől, se más dolgoktól. Sok magát keresztyénnek valló tizenéves lány és fiatal nő ugyanis megrészegül a világ divatjától, hóbortjaitól vagy szokásaitól. Megrészegülnek a televíziótól, hollywoodi filmektől, az érzéki magazinoktól és a popzenétől. A Biblia és Krisztus dolgai viszont nem izgatják őket, de megszédülnek attól amit egy világi filmsztár vagy popénekes visel vagy csinál, és a legújabb hiábavaló divatok, frizurák vagy kozmetikumok miatt is.

A józanság a butaságnak, idétlenségnek, könnyelműségnek, gondtalanságnak, mámornak, felszínességnek, világiasságnak és hiúságnak ellentéte.

Ebből a szakaszból is jól megfigyelhető, hogy egy keresztyén nő szerénységének belülről kifelé kell hatnia. Józan és szégyenlős lélekből fakad. Ez ugyanis szívügy, ami arra emlékeztet bennünket, hogy nem elég ha öltözködési normákat állítunk fel. Minden erőfeszítést meg kell tennünk a női nevelés érdekében, hogy ők is megértsék a szemérmesség kérdésének bibliai alapelveit és megismerjék, hogy mi az oka az egyházi normáknak, mert minden erőfeszítést meg kell tennünk azért, hogy elérjük szívüket, figyelmüket arra irányítván, hogy teljesen átadják magukat Krisztusnak, és csakis az Ő dicsőségére éljenek.

4. Az öltözéke ne legyen túlzó (“nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel” 1Tim 2:9).

A “hajfonat” a hajtincsek befonására utal. Ez az ige nem azt jelenti, hogy egy keresztyén nő egyáltalán ne törődjön hajával; hanem inkább ez egy figyelmeztetés arra nézve, hogy ne töltsön sok időt el azzal, hogy világi szokás szerint díszítgeti magát, hogy ne ez váljon élete középpontjává. Egyetértünk Barnes-kommentárjával, amely így szól: “Nem feltételezhető hogy a haj puszta befonása tilos volna, hanem csak az a fajta hajjal kapcsolatos gondos odafigyelés helytelen, ami a hajfonás módjára vagy a hajában viselt azokra a díszekre vonatkozik, ami általában a világi nőket jellemzi”.

Mert az “arany, vagy gyöngyök, vagy a drága viselet” említése pusztán arra emlékeztet, hogy Isten akarata, hogy egy keresztyén nő megtagadjon mindenféle pazarló, hivalkodó és világi megjelenést. E világ istentelen divatiparának célja a gőgös, hivalkodó, világi bölcsességre, valamint a szexualitás kihangsúlyozására törekvő öltözködés. Egy istenfélő nő elutasítja ezt a divatot, és “szerény ruhába” öltözik és öltözteti lányait is. “Nem kell azt feltételezni, hogy itt az aranynak vagy gyöngyöknek, mint ékességeknek mindenféle használata tiltva lenne; hanem lényegében egy keresztyén nőnek nem szabad ezekre törekednie, mint hőn áhított ékszerekre, vagyis ne utánozza a világot a testnek ezekben a rikítóan túlzó felékesítésében. Persze nehéz kérdésnek tűnik azt eldönteni, hogy mennyi díszítés megengedett, és mikor lépünk át egy határt. … Az a helyzet, hogy akkor lépjük át, amikor többet gondolunk ezekre a testi cicomázásokra, mint a szív ékességére. Mindenfajta külső díszítgetés, ami gondolatunkban nagyobb teret foglal el, mint a szív erényeinek gyakorlása, és több időt és figyelmet vesz el, garantáltan gonosznak tekinthető” (Barnes).

5. Ruhája legyen magát jó cselekedetekkel felékesítő aszonyhoz illő (1Tim 2:10).

Mert őneki inkább az Isten iránti engedelmességéről és Jézus Krisztus iránti szolgálatáról kell ismertnek lennie, és nem az extravagáns öltözködéséről, vagy az érzéki gyönyörök iránti odaadásáról. “Mert e tekintetben igen nagy szépség rejlik. A jó cselekedetek vagy jótékonysági cselekedetek kiválóan illenek egy krisztusi nőhöz. Mert úgy tűnik, hogy a női természet alkalmas minden olyan cselekedet elvégzésére, ami kedvességet, gyengédséget vagy szelídséget követel meg; mindarra, ami szánalomból, együttérzésből és szeretetből fakad… Úgy tűnik, hogy Isten éppen ilyen dolgokra alkotta meg tudatukat, és ezekkel az elfoglaltságokkal töltik be a nekik megfelelő hivatást, és nem a külsejük kicicomázásra való igyekvésekben” (Barnes).

Mi a szemérmes öltözködési norma e fontos szakasz alapján?

Először is, a szerény öltözet megfelelően eltakarja testét.

Az 1Mózes 3. fejezetéről szóló tanulmányban láttuk, hogy Isten teljesen felöltöztette Ádámot és Évát (1Mózes 3:21). Ez egy jó kiindulópont a szemérmességhez.

A nőnek tisztességesen el kell takarnia magát, hogy testét ne mutogassa érzéki illetlen módon, mert egy istenfélő, szégyellős, józan nőhöz soha nem illik az efféle öltözködés. Nyilvánvaló tehát, hogy szemérmetlenség olyan ruhát viselni, amik a különösen is szexuális vonzerővel bíró testrészeket felfedi. Az Ézsaiás 47:2 kijelenti, amennyiben egy nő combjai megmutatásával fedi fel csupasz lábait, az már meztelenségnek minősül. Így az erkölcstelen ruházatok lajstromába beletartozik a rövid szoknya, rövidnadrág, hasított szoknya, mélyen dekoltált blúzok, derekat szabadon hagyó rövid blúzok, a mély V-nyakú ruhák, hát nélküli ruhák, pántos felsők, továbbá bármilyen mai modern fürdőruha is.

Másodszor, a szemérmes öltözet nem hangsúlyozza ki testét érzéki módon.

A szűk, feszes öltözet ugyanolyan szemérmetlen, mint a hiányos öltözet, mert a nő alakját kihangsúlyozza vagy hangsúlyossá teszi, a férfiak figyelmét pedig arra csábítja, ami a házasságon kívül számára nincs megengedve. A férfiakra nagyon erős szexuális hatással van ez a fajta szemfényvesztés, mert vonzódnak a látható női idomokhoz. Az erkölcstelen ruhaipar is tökéletesen tisztában van ezekkel a dolgokkal, ami arra törekszik hogy nők inkább csábító módon öltözködjenek, mint szerényen.

Fontos megérteni viszont, hogy a szűk, testhezálló ruhák egy férfi számára ugyanolyan zavaróak lehetnek szexuális értelemben, mint a lenge ruhák.

A Csak nőknek szóló könyvben: What You Need to Know about the Inner Lives of Men című könyvben Shaunti Feldhahn a következő helyzetet írja le:

“Egy másik férj, aki húsz éve boldogan él házasságában, egy másik tipikus forgatókönyvet vázol fel: “A feleségemmel nemrég elmentünk vacsorázni egy szép étterembe néhány barátommal. A vendéglátós hölgy rendkívül vonzó volt, és olyan alakformáló ruhát viselt, ami vonzó idomait kihangsúlyozták. Az este hátralévő részében lehetetlen volt nem észrevenni azt, ahogy a nő az étterem túloldalán sétálgat. A csoportunk remekül érezte magát kedves feleségeink társaságában, de garantálom, hogy a feleségeink nem is sejtették, hogy az asztalnál minden férfi mennyire tudatában van a hölgy közelségének, és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy ne kelljen ránézniük se a nőre” (114. o.).

Keresztyén férfiaknál, női öltözködéssel kapcsolatban végzett felmérésünk során azt vettük észre, hogy a szűk ruhadarabok legalább akkora potenciális problémát jelentenek egy férfi számára, mint a szűkszabású darabok. A férfiak többsége ugyanis jelezte, hogy a szűk szoknyák vagy szűk blúzok, valamint a testhezálló farmerek “MEKKORA NAGY potenciált” rejtenek magukban buja vágyak felkorbácsolása tekintetében.

Vegyük fontolóra például a következő hozzászólásokat:

“Én azt mondom, a legfőbb problémát mindig azok a ruhadarabok jelentik, melyek testhezállók, legyen az farmer, nadrág, szoknya, dressz, top, vagy bármi más. Bármi ami szűk, nem számít hogy milyen hosszú, nem hagy semmit sem a képzeletre, és eleve meghiúsítja a nők teste eltakarásának lényegét!”

“Még csak nem is kell látni a bőrüket, másképp is tudnak gondoskodni idomaik kihangsúlyozásáról”

Egy másik férfi így szólt:

“Az egyik dolog, amit a gyülekezetemben tapasztalok, az a feszes ruha jelensége. Ó, az nagyon is lehet hogy takar, de mégis megmutatja egy nő alakját. Ez pedig még talán csábítóbb is egy férfi számára [mint a hiányos öltözködés].”

“A lényeg az, hogy nem pusztán a ruházat szabása az, amiben férfiak megbotolhatnak; sokkal inkább annak testhez tapadási mértéke vagy szintje.”

A rendkívül szűk nadrágokat Calvin Klein biszexuális divattervező alkotta meg. Amikor ez 1974-ben piacra került, már első héten 200 000 darabot adtak el belőle.

A nadrágként viselt harisnyákat Gianni Versace, egy homoszexuális divattervező találta fel, akit 1997-ben egy másik homoszexuális meg is gyilkolt.

Azok az istenfélő nők, akik megértik hogy egy szűk ruházat viselése mekkora kísértést is jelent egy férfi számára, óvakodni fognak attól, hogy magukévá tegyék ezt az öltözködési módot.

Harmadszor, a szemérmes öltözet nem hivalkodó vagy extravagáns.

Ez nem az a fajta ruházat, amely indokolatlanul felhívná viselőjére a közfigyelmet, vagy amely miatt a bámészkodó azt gondolhatná, hogy annak gazdája a divatcikkek tisztátalan fogyasztójának számítana. A szerény öltözék nem egy nő hajára vagy ruhájára hívja fel a figyelmet, hanem annak személyiségére. Akik őt észreveszik, inkább azt gondolják, hogy micsoda egy kegyes nő, mint azt, hogy mennyire “szexi”, “csicsás” vagy “divatos”.

Egy férfi ezt így fogalmazta meg: “Amikor meglátok egy nőt egy belvárosi boltban, és valamelyest konzervatív módon is van felöltözve, mindig arra gondolok, hogy biztosan keresztyén nő. Sokat elárul egy nő jelleméről ugyanis, ha elkerüli a világi stílust, és úgy jár kel mindenhol, hogy az embereknek feltűnjön, hogy ő kivételes”.

Források

Részletek David W. Cloud: Dressing for the Lord című könyvéből.

https://www.wayoflife.org/publications/books/dressing_for.php

A fordítás és közzététel a Way of Life Literature engedélyével történt, www.wayoflife.org, fbns@wayoflife.org.